Anyós probléma
Mindenbe beleszól az anyósa? A párját a szülei irányítják? Ha választani kell, Ön és a családja között, az utóbbi pártját fogja?
Komoly nehézségeket szülhet egy kapcsolatban, ha az egyik fél túlságosan is függ a szüleitől, a szülők túl nagy szerepet játszanak az új család életében. De van megoldás erre a helyzetre is!
Nem ellenünk szól
Először is tudni kell, hogy az esetek nagy többségében nem valami szándékolt gonoszságról, ellenünk irányuló folyamatról van szó, hanem egyfajta tévésen értelmezett szeretet áll a dolog hátterében.
Az anyós (de ez lehet persze após is!) nem azért folyik bele az életünkbe annyira, mert velünk lenne problémája, vagy a személyünknek szól az ellenérzés, irányítási vágy. Ó nem! Ő nem jut el eddig!
Akárki lehetne a helyünkben, hasonlóan viselkedne, mert ő csak a saját kis világában, a saját meggyőződése szerint szeretné, ha rendben lennének a dolgok az ő gyermeke körül.
És a probléma kulcsa pontosan ez a mondat. Az, hogy a párunk az ő gyermeke, az egy magasabb szintű szerep szerinte, minthogy a mi párunk. És sokszor a párunkban is erősebb a szülő-gyermek viszony és ahhoz való ragaszkodás, mint a felnőtt kapcsolatban betöltött szerepe.
Nem mindegy, kinek mondjuk!
Lényeges, hogy ne a párunk szülei felé kommunikáljuk az ezzel kapcsolatos problémáinkat, hanem a társunk felé.
Ha szeretnénk ezen változtatni, akkor érdemes megfontolni, hogyan közelítünk a kérdéshez. Ha ellenséges, támadó hangnemben adunk hangot az észrevételünknek, szidjuk, leszóljuk a párunk szüleit, annak viselkedését, az nem fog közelebb vinni minket a megoldáshoz.
Szerencsésebb, ha kifejezzük, hogy látunk értéket abban, ahogy a szülők a szívükön viselik a gyermekük sorsát, illetve a párunk és a szülei közötti viszonyban. Ha elismerjük az érzéseiket, nagyobb az esély, hogy a saját, ezzel kapcsolatos érzéseinket is eredményesebben tudjuk kommunikálni, és megláttathatjuk a mi szemszögünkből is a helyzetet.
A "Mi" legyen az első helyen
Ha eljutottunk idáig, lényegében a következő üzenetet kellene eljuttatnunk a párunkhoz:
A szülő gyermek kapcsolat nagyon fontos, és nagy jelentőséggel bír gyermekkorban, a serdülőkorban, és fokozatosan háttérbe szorul, átalakul felnőtt korra ideális esetben.
Ha felnőttként elkötelezett párkapcsolatot alakítok ki valakivel, esetleg családot alapítunk, már nem a szüleinkhez fűződő viszony lesz az elsődleges, hanem a társunk, és a családunk. Ha szeretnénk, hogy a gyermekeink és közöttünk is olyan szoros kapocs legyen egy nap, mint ami minket fűz a szüleinkhez, ideje a jelen, felnőtt kapcsolatunkat első helyre tenni, és magunkat szülőként megélni a szülő-gyermek viszonyban.
Ha a pár tagjai úgy érzik, nagyobb függetlenségre vágynak a szüleiktől, vagy konfliktushelyzet lép fel, arany szabály, hogy mindenki a maga szülei felé képviselje a kapcsolatot, a párjával közös álláspontjukat, és a társa mellé álljon vitás helyzetben!
Előfordulhat, hogy nehézséget jelent ezt a pár tagjainak ketten, békésen körüljárni. Sokat segíthet a párkapcsolati coaching ilyen esetekben!